Bejelentkezés
Elfelejtett jelszó
Bejelentkezés
szti

Ma.

Mindjárt Eszter · 4 hónapja
Tudom, hogy mennyi dolgom van (ügyintézés, háztartás...) de minden egyes lépésért harcolok magammal. Közben a család meg elvár, sürget, hajt... Miért nincs kész? Miért ülsz még mindig? Mi lesz a reggeli, mit eszünk ebédre? Mikor intézed el a dokit, a bankot, a postát...? Nekem meg az is nehéz, hogy felálljak a kanapéról és igyak egy pohár vizet, mert szomjas vagyok.

A férjem elvárja a megértésem az ő problémájával kapcsolatban, hisz ő nárci. 
De ugyan ezt visszafelé nem kapom meg. Én időpontot foglaltam neki orvoshoz, elvittem, vártam vele a folyosón, bekisértem, elmentem neki gyógyszertárba. És ő?! Csak sürget.
Pár éve begyulladt a bölcsesség fogam, nagyon durván bedagadt az arcom, és nem volt képes elvinni az ügyeletre. Helyette az akkor 6 éves lányunk jött velem, jól esett az aggódása, de egy 6 éves gyerek nem túl türelmes.

Úgy érzem, hogy nekem mindenkit meg KELL értenem, de az én problémám csak az enyém. 

Újra csak én vagyok. Egyedül. 
Megjegyzést csak bejelentkezett blogolok tagok írhatnak!
Jeletkezz be a blogodban, vagy készíts te is egy blogot a blogolok.hu-n!
Mindjárt Eszter
Jelenleg 30 éves vagyok, 12 éve párkapcsolatban, 9 éves lányom. 20 hetes terhes vagyok. És depressziós vagyok.